A legutóbbi évadban fennállása legjobb eredményét érte el a Ceglédi KE azzal, hogy feljutó csapatként rögtön bejutott a Piros csoport rájátszásba. Az új évadra augusztus elsején kezdte el a felkészülést a gárda, Siska János vezetőedzőnél érdeklődtünk, hogy halad a munka, illetve visszatekintettünk a tavalyi szezonra is.
Kezdjük a tavalyi évaddal, amelyet sikerült egy szép nyolcadik helyezéssel zárni. Milyen volt belülről ez az év?
A felkészülés közepén érkeztem ide augusztus végén, komplett csapatot kaptam kézhez. Az látszott, hogy összeszokott gárdáról van szó, akikhez jöttek új játékosok, én pedig egy teljesen új rendszert hoztam be, így idő kellett, mire a többiek is hozzászoktak. Volt, aki még sosem dolgozott ilyen rendszerben, volt, aki már igen, de régen, ennek összehangolása volt az első feladat. Ahhoz, hogy minden klappoljon, és jöjjenek az eredmények, kellett egy jó fél év, nagyjából egy fél szezon – ezek a dolgok nem mennek egyik pillanatról a másikra.
A szezon második felében, januártól kezdve elkaptunk egy nagyon jó ritmust. Sok mindenen változtattunk: az erőfejlesztés programján, az edzések ritmusán, minőségén, de a figurális, taktikai elemekben, sőt a védekezésen is. Ennek meg is lett az eredménye, nagyon szép második félévet produkáltunk a bajnokságban, és végül sikerült bekerülnünk a rájátszásba. Ez azért is remek eredmény, mert nem szokás feljutó csapatként egyből a legjobb nyolcba kerülni – legyen szó A vagy B csoportról. Amikor egy gárda felkerül alacsonyabb osztályból magasabb osztályba, mindig az az elsődleges cél, hogy bennmaradjon. Minőségi különbségek vannak, ráadásul a tavalyi Piros csoport az utóbbi évek legerősebb másodosztályú versengése volt – ilyen mezőnyben a nyolcadik helyet megszerezni dicséretes teljesítmény. A rájátszásban az volt a célunk, hogy erős meccseket játsszunk, kipróbáljunk dolgokat, és úgy gondolom, hogy mind a játékosok, mind a stáb nagyon jól szerepelt az elmúlt szezonban.
Kicsit visszább tekintve, hogyan kerültél az edzői pályára?
Korábban 18 évet éltem Nyíregyházán, még játékosként kezdtem, az A csoportban játszottam. 2013-ban fejeztem be a profi pályafutásomat, ezt követően kezdtem el edzősködni. Minden korosztályt végigjártam, majd évekig voltam az A csoportban segédedző, másodedző. A gárda B csoportba való kiesését követően felkértek, hogy legyek vezetőedző, és 5-6 év alatt felépítettük azt a csapatot, amely végül visszajutott az A csoportba. Sok fiatal nyíregyházi tehetség mellett néhány rutinos játékossal szerepeltünk, az együttes 80%-a nyíregyházi nevelésű volt. Szép eredményeket értünk el, megnyertük a Hepp Kupát, a junior bajnokságot, majd fel is jutottunk. A nyíregyházi éveket követően szülővárosomba, Tiszaújvárosba költöztünk vissza – szüleim és öcsém is ott laknak. Az ottani csapatnál vállaltam munkát, de nem sikerült megtalálni az összhangot, hamar kiderült, hogy az a fajta profi stílus, ami képviselek, nem oda való. Ezután keresett meg a Cegléd.
Az idei csapatra rátérve, tíz napja tart a felkészülés, milyenek az első benyomások?
Teljesen más az elvárás a csapattal szemben, és a játékosok is másfajta mentalitással készülnek. A keret nagy része játszott már A csoportban, tudják, hogy mi az, hogy profi kosárlabda, alárendelnek mindent. Látszik, hogy nyáron is dolgoztak, sok olyan dolog van, amit nem is kell mondani, mert beléjük van nevelve. Sok minden adott ahhoz, hogy idén jó eredményt érjünk el, de meg kell még szoknunk az új csarnokot – ami egyébként szenzációs, profi körülmények között tudunk edzeni, két nagy pálya van. Ezen felül jött 9-10 új játékos is, össze kell, hogy szokjanak, mindenki máshonnan jött, másféle stílusú játékot játszott, máshogy van képezve. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy kellően mobilisak, hajlékonyak legyenek. Legalább heti kétszer rehab edzés szerepel a programban, hogy ne legyen sérülés, de persze így is előfordul, hiába a prevenció – a hátfájdalmak, lábsérülések mindig jelen vannak.
Miben lehet a következő szezonban erős a csapat?
Amiben szerettünk volna erősíteni az előző szezonhoz képest, az a centerposztunk. Itt Olasz Ádám és Csorvási Milán nagyon komoly erősítés. Ez az egyik poszt, ahol erősek lehetünk, de meg is kell tudnunk őket játszani. Így irányítóposzton is erősítettünk, Dominik Herendic és Horváth Máté is komoly szintet képviselnek. A harmadik, hogy a fiatalposztunkon is legyenek meghatározó játékosok, Horváth Máté mellett Horváth Ádám, Gordán Levente és Fodor Máté is olyan játékosok, akiket bármikor be lehet vetni. Tehát azokon a posztokon sikerült erősíteni, amelyeken előzetesen szerettünk volna, de a játékunkat még össze kell hangolni. Ha azt a fajta gyors ritmusú játékot, amit én szeretek, sikerül megvalósítani, mellette tudunk egy olyan agresszív védőjátékot játszani, mint a legutóbbi szezon második felében, akkor azt gondolom, komoly esélyeink lehetnek arra, hogy elérjük céljainkat.
A felkészülés további része hogy zajlik?
A tervek szerint augusztus 25-én játszunk egy gálamérkőzést a Jászberényi KSE ellen, az lesz az első hivatalos meccsünk. Szeptember 1-jén játszunk hazai pályán a Fót ellen, majd szeptember 8-tól szeretnénk egy hazai rendezésű tornát, amelyen a Jászberény, a Veszprém és a TF csapata vesz részt. 15-én a Vasassal mérkőzünk, egyelőre nem tudjuk, hazai pályán-e, vagy idegenben. Egyelőre ennyi meccs van a programban, nagyjából ez elég is – talán még egy-két derbi belefér, esetleg néhány külföldi csapat ellen, meglátjuk például, hogy elmehetünk-e a Losonchoz Szlovákiába edzőmérkőzést játszani.